Ford Pinto

Ford Pinto
Gyártási adatok
Gyártó	Ford Motor Company
Gyártás helye	Edison, New Jersey, Amerikai Egyesült Államok Richmond, Kalifornia, Amerikai Egyesült Államok St Thomas, Ontario, Kanada
Gyártás éve	1970 – 1980
Kategória	Kiskategóriás autó
A(z) modell műszaki adatai
Méret és tömegadatok
Hossz	4100 mm[1]
Szélesség	1760 mm
Magasság	1300 mm
Tömeg	914–1030 kg
Tengelytáv	2390 mm[2]
Üzemanyag	benzin
Teljesítmény
Motor	1,6 literes soros négyhengeres 2,0 literes soros négyhengeres 2,3 literes soros négyhengeres 2,8 literes V6-os
Felépítés	Kétajtós kupé Kétajtós van Kétajtós kombi Háromajtós ferde hátú
Váltó	Négysebességes manuális Háromsebességes automata Selectshift Cruise-O-Matic[1]
Hajtómű	Otto-motor
Előző	Ford Cortina
Következő	Ford Escort
Kapcsolódó modellek
Mercury Bobcat Ford Mustang II
A Wikimédia Commons tartalmaz Ford Pinto témájú médiaállományokat.

A Ford Pinto egy kiskategóriás autó, amelyet a Ford Motor Company gyártott 1970 és 1980 között. Először csak kétajtós kupé változatban készült, de gyártásának második évében megjelent a ferde hátú változat Ford Pinto Runabout néven és a kétfajta kombi is. A Ford az AMC Gremlin, a Chevrolet Vega és a Volkswagen, a Datsun, valamint a Toyota hasonló kategóriájú modelljei vetélytársául szánta a Pintót. A felsoroltak közül mindegyiknél több darab készült belőle. A legtöbbet 1974-ben gyártották, ekkor 544 029 autó hagyta el a gyártósort,^[3] amivel a Pinto szintén vetélytársai fölé nőtt az egy év alatt elkészült modellek számát tekintve. 1976-ra összesen már több mint 2,3 millió darab készült le. A kocsi gyártása 1980-ban fejeződött be, abban az évben mindössze 68 179 készült belőle.^[4] Népszerű volt a vásárlók közében, 1971 januárjára már 100 ezernél is több Pinto talált gazdára,^[5] az év végéig pedig összesen 352 402 darabot adtak el belőle. A gyártás befejezéséig több mint 3 millió Pinto kelt el.

Az autót a Mercury is gyártotta Mercury Bobcat néven, mely 1974-ben debütált a kanadai és 1975 márciusában az amerikai piacon.^[6] Ebből 224 026 darab készült 1975 és 1980 között. A gyártás megszüntetése után a Pintót, a Bobcatet és a Ford európai részlegétől importált kisebb, első generációs Ford Fiestát az elsőkerék-meghajtású Ford Escort és a Mercury Lynx váltotta le az Amerikai Egyesült Államokban.

A Pinto jó híre veszélybe került egy médiabotrány és több jogi per során, amikor is azt állították, hogy az autó üzemanyagtankja nem kellően védett, ami hátulról történő ütközés esetén tüzet okozhat. 1978-ban tömegesen hívták vissza a Pintókat, de egy későbbi vizsgálat kimutatta, hogy a vádak túlzóak voltak és a kocsi ugyanolyan biztonságos volt - bizonyos esetekben még biztonságosabb is -, mint a kor többi kiskategóriás autója.^[7]

A Pinto név az amerikai foltos lovak egyik elnevezéséből ered.

1. ↑ ^{a b} Directory Index: Ford/1971_Ford/1971 Ford Pinto Brochure. Oldcarbrochures.com. (Hozzáférés: 2013. február 28.)
2. ↑ Carfolio 1970 Pinto
3. ↑ Standard Catalog of Ford, 4-dik kiadás, 2007, John Gunnell. Krause Publications
4. ↑ Lee Iacocca's Pinto: A fiery failure
5. ↑ How Stuff Works Pinto
6. ↑ Mays, James C. Ford and Canada: 100 Years Together (Montréal: Syam Publishing, 2003), 116. o.
7. ↑ http://www.pointoflaw.com/articles/The_Myth_of_the_Ford_Pinto_Case.pdfPDF(3.94 MB)